Felszólította őt az ég
Pedig sok dolga volt itt még a földön
Egy jó tanárnak, ki szerette munkáját
És jól tudta kezelni a gyereksikítást
A csoportok, az ünneplés
Az számára mindig kincs volt
A belőle áradó törődés
A türelem ura volt
A tettei örökké velünk maradnak
Mert ő az iskolának élt
Az én kisfiam is, a kezei között nőtt fel
Soha nem feledem jótettét
Mely világ, mi zord és kemény
Hol kevésbé ismerik, hogy bocsánat
De te kisdiák hibáztál, ő megértett
És majd apaként féltett
Ki ismerte őt, az sosem feledi
Egy igazi jó tanárt
A végső búcsút, mert ma a mennybe megy
És nem tér vissza már
De emléke örökké bennünk marad
Könnyeket érdemlő tettei
A türelem jóság, bizony ő volt
Sírjunk érte, mert megérdemli
Nincs köd, mi emlékét feledtetné
Mert ő az iskolának élt
Nincs múló gyászos búcsúzás
Mert Ő a szívünkben tovább él!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.