2012. július 12., csütörtök

Cirkusz - közös írás


Judit – Izgalommal teli várakozással megérkeztünk. A zenekar dobpergéssel üdvözölte a porond mestert.
Gabi – A ceremónia heves üdvrivalgásokba csapott át, amikor a társulat első tagja kilépett a színpadra. Az emberek tapsoltak elragadtatásukban.
Zsuzsa – Piros fény árasztotta el a porondot. Vörös tulipánok árnyéka derengett fel. Egy akrobata peckes léptekkel szökkent be. Megállt középen és mélyen a közönség szemébe nézett.
Imi – Azután megkért egy nézőt, hogy jöjjön a porondra és vegye elő a zsebóráját.
András – A néző megnézte zsebóráját, hogy fel van-e húzva és pontosan jár-e?
Gábor – A bohóc éhesen szomjasan várta, hogy bejusson az arénába.
János – Hamarosan megszólalt a porondmester – Következik Fred a bohóc.


János – A péntek esti előadás kezdetére teltház volt.
Judit – A kisgyermekek csillogó szemmel várták az első fellépőt.
Gabi – Reménykedtek benne, hogy a bohóc lesz az, őt látták a plakáton és felkészültek a nagy nevetésre.
Zsuzsa – A bohóc piros orral gólyalábakon lépet be, hosszú árnya követte őt.
Gábor – A közönség nem vette észre, hogy egy oroszlán betévedt a nézőtérre.

Imi – Egy kisfiú előadás után belopódzott a cirkusz hátsó eldugott zugába.
András – Érdeklődve szemlélődött.
Tücsi – Ez a tíz éves kisfiú rátalált az oroszlán ketrecre.
Gábor – Az aggódó édesanya, pedig nem találta a fiát.
János – Segítséget kér a porondmestertől, aki előzékenyen felajánlotta segítségét és riasztotta a szabadnapos légtornászokat.
Zsuzsa – A kisfiú épp egy girossal etette az állatok királyát.
Imi – És máskor is meglátogathatja vadonatúj egzotikus barátját, ha a cirkuszigazgató megengedi.


Gabi – A pénztár kilenckor nyitott reggelenként. A pénztárosnő szerette volna, ha elkelnek a jegyek, a társulat azonban csak a legmagasabb áron tudta vállalni a szereplést. A cirkuszigazgatónak a legmagasabb szintű jegyár mellet kellet döntenie.
Zsuzsa – Bandika már cirkuszolt az előtérben, hogy mindjárt kezdődik az előadás, és látni akarja a bohócokat és a tigrist.
Gábor – Ekkor az egész kerületben megszűnt az áramszolgáltatás. Kitört a pánik.
János – A hölgyek sikongattak, az urak kiabáltak vagy káromkodtak.
Zsuzsa – Végül világító elefántok jöttek a színpadra és különös őserdei trombitajátékukkal elaltatták a közönséget.


Tücsi – A kiskutya két oroszlán hátára ugrál, hol az egyik, hol a másik hátára.
Gábor – A bohócok a büfében vedelik a sört,
János – A porondon két csinos műlovarnő jelent meg, kisvártatva pedig egy gyöngyös holdfekete paripa.
Judit – Úgy látszik mindenki a nagyvadak számára vár.
Gabi – A medvék váratlanul, szokatlanul szelíden figyelték idomárjukat, aki jutalomfalatokkal bíztatta őket. Nehézkes testükkel légiesen emelkedtek hátsólábukra, követve idomárjukat, körbe-körbe az arénában.
Zsuzsa – Miközben a leopárd ugrott, azon gondolkodott ember ő-e, vagy macska, és erdő vagy háló veszi körbe, de beletörődött sorsába és megnyalta idomárja kezét, aki tigris ruhában feszített.
Imi – A közönség felállva tapsolt, majd lekapcsolták a fényeket.

Zsuzsa – A cirkusz kékeslila fényben úszott, rózsamotívumok játszadoztak a közönség fölött.
Imi – Betáncolt a porondra egy késdobáló és egy aranyos kiskutya.
András – A pompát egy éppen bejövő indiai elefántpár.
Tücsi – A bohóc a pónilovon áll.
Gábor – A szünetben a porondmunkások összeszerelték a vadállatok körbefutó ketrecét.
János – A második előadás eleje: oroszbarna medvék csapata jéghokizott.
Judit – Azért jöttünk, hogy vidámságban legyen részünk, de akkor mért sírnak a bohócok?
Gabi – Senki sem számított arra, hogy római típusú harckocsikat vonultatnak fel, a trapézmintájú arénában.

Zsusza – Az idomár kihúzta magát, amikor puha léptekkel a homokban, szinte hangtalanul, megjelent a bengáli tigris, magával hozva az őserdő illatát.
Imi – Az idomár lefeküdt a földre és magához intette a tigrist.
András – A tigris először meghökkent majd odasomfordált.
Tücsi – A tigris miután odafordult a nézőtér felé a két hátsó lábával megrúgta az idomárt.
Gábor – Az idomár a fegyveréhez kapott.
János – Megdermedve konstatálta, hogy nem volt megkötve.
Judit – A nézőtéren feszült csend uralkodott.

Gábor – A zenekar eljátszotta a nyitányt. A porondmester lelkesen köszöntötte a nézőket. Én, pedig unatkoztam.
János – Eddig még nem történt szinte semmi, de most jött a java. A porondon megjelent három görkorcsolyázó majom.
Judit – Lelkes tapssal, kacagva bíztatta őket a közönség, azon izgulva, hogy ne csússzon ki a lábuk alól a korcsolya.
Gabi – Senkit sem érdekelt, hogy én nem számítottam arra, hogy majmokat kell majd nézegetnem, (a plakáton csak krokodilok voltak), de elkezdett kerülgetni egyfajta rosszullét. Gyermekkoromban nagyon féltem a majomketrecnél az állatkertben.
Zsuzsa – Felhúzták a ketrecet és vártuk a tigriseket. Egy csíkos ruhás artista lépet be, és egy kalapos ember, felvette hosszú fekete pálcáját és a tigris ruhás nő táncolni kezdett a ketrecben. Majd a férfi húst dobott oda neki és szétmarcangolta, utána felmászott a kötélen a kupolába és eltűnt.


András – Két elefánt ment körbe-körbe, s közben egyikük egy éppen odapattanó labdára lépett. Óriásit durrant a labda, ettől sokan megijedtek.
Tücsi – Két három elefánt táncol az arénában.
Gábor – Az ügyeletes tűzoltó még fizetést is kap, miközben élvezi az előadást.
János – Nem beszélve az ügyeletes rendőrről.
Judit – Azt kérdezi a kisfiú az apukájától, hogy mi történik, ha az oroszlán megtámadja az idomárt -  lelövik?
Gabi - „Nem lövik le szigorú előírások, biztosítják az idomár bácsi biztonságát.” Nem tudja megtámadni – válaszolta.
Zsuzsa – Belépet a sárgaruhás bohóc és elsütötte ágyúját, a cirkusz sátra beleremegett és szétdőltek elemei.
Imi – A közönség soraiban néhányan elkezdtek rohanni kifelé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.